Zene testnek, léleknek

Nagy unalmamban, a délutáni angolórára várva olvasgattam - közben Vivaldi Négy Évszakját halggatam-, és egy érdekes dolgot találtam. Gondoltam megírom, hiszen érdekes.
A Huszadikszázad.hu-n találtam egy érdekes cikket, melyben a zene testi és egyben lelki hatásait fejtették ki.
Íme a cikk:
A zene gyógyitó hatását már régen ismerték, s a zene-terápiát máris alkalmazzák bizonyos betegségek gyógyitására, milyenek: az epilepszia, elmebaj, hisztéria, szélütés, idegzsába. stb. Már Plátó ismerte a zene gyógyitó hatását s azt irta, hagy az istenek a zenét nemcsak érzékcsiklandozás céljából adományozták az embereknek, hanem azért is, hogy enyhitsék azok lelkének izgalmait és háborgásait, akik testi tökéletlenségben szenvednek.

Az orvosok megállapitották, hogy a betegek testének hőfoka a zene hatása alatt jelentékenyen süllyed és hogy a fájdalmak enyhülnek. Legalkalmasabb erre a célra a hegedű hangja. A zene hatása abban nyilvánul, hogy a vérkeringést és a lélekzést szabályozza: a vidám zene hallatára a szem megélénkül, az arc kipirul, a pulzus hevesebben ver, a test hőmérséklete emelkedik, az emésztés megjavul; a komoly zene hatására a szem tekintete elsötétül, az arc elhalványul, az arc bőre tespedté válik, a vér a sziv felé áramlik, a pulzus gyöngébben ver, a lélekzés megritkul és meglassudik.

Kiváló elmegyógyászok állítják, hogy a zene kiváltképpen az elmebaj némely féleségénél alkalmazható sikerrel. Leg nagyobb gyógyitó ereje van a hegedűnek s a második sorban következik a hárfa és a harmónium. A nő-betegek részére legalkalmasabb a tenor hang, mig a férfiakra legjobb hatással van a szoprán hang. Elmegyógyintézetben nem ritkán akadnak olyan betegek, akik maguk is kiváló zenészek és énekesek. Ismeretes, hogy Ottó, a boldogtalan elmebajos bajor király, csaknem egész napját énekléssel töltötte el; kiváltképpen szerette Verdi zenéjét, s a "Rigoletto" egész partituráját könyvnélkül tudta.

Hires utazók mondják, hogy az indusok vig dalokkal enyhitik a sebesült harcosok és pestis-betegek szenvedéseit. A zene hatása ugyanis abban nyilvánul, hogy az idegközpontokra és nevezetesen a vasomotorikus (edénymozgató) idegekre csillapitólag hat; ennek folytán a véredények kitágulnak, a vérkeringés tökéletesebbé válik és a test hőfoka emelkedik.

Alkalmas műszerrel azt is megállapitották, hogy az ember vérkeringése változik a hangszer hangjának magassága, intenzitása és jellege szerint. A fuvola és klarinét hangja iránt legérzékenyebbet az ember idegei.

forrás: www.huszadikszazad.hu

Igazi arcunk szemmel nem látható. Csak szívvel.

Ma elgondolkodtam (szokásomhoz híven, hisz mindig gondolkozom valamin) az érzelmeken, és innen jött az értelem, az emberi élet végiggondolása.

Érzelem és Értelem. Ez a két dolog összefügg, mondhatni egybeolvad. Hisz létezik olyan ember aki ne érezne? Nemhiszem. Csak olyan aki nem megfelelően érez. Szokták mondani, hogy a szívünk diktál. Szerintem ez részben igaz, hisz a testünk létfontosságú szerve, ami nélkül nincs élet. Tehát az élet fizikai tényezője a szív. Viszont a szellemi tényező a lélek. "Lelketlen" ember sincs, hiába mondják. "Lelketlen" ember az aki nem megfelelően érez, ezáltal nem megfelelően cselekszik. Mégsem lelketlen. 

Minden létező lénynek van lelke, az formálja az egyéniségünket. Az érzelmek is kötődnek a lélekhez, innen ered az a mondás, hogy A szem a lélek tükre. A szemünkből, ha valaki jó megfigyelő, érzelmeket olvashat ki, melyek néha árulkodók, néha viszont titokzatosak. Az ember szeméből valódi érzelmeit olvashatjuk ki, elárulja az illető mivoltját, valódi énjét. Mindenki szerepet játszik. Mindenki, kivétel nélkül. Más embert alakítunk baráti társaságban, szerelmünk és családunk légkörében egyaránt. Nagyon fontos, hogy valaki megtalálja igazi valóját, s ehhez az énhez alkalmazkodjon, mert annak rossz következménye lehet, ha nem annak mutatjuk magunkat, akik valójában vagyunk. Egy pici elmásítás is elég, hogy mikor ez a trükk napvilágot lát hatalmas csalódást okozzon. Az embernek csak egy esélye van befészkelni magát mások szívébe, és ha ezt elszúrja, nem biztos, hogy kap egy második lehetőséget...

Ahhoz nagyon kell a másikat szeretni, hogy második esélyt kapjon..

Amit a szem nem lát, a szív azt is érzi.
	Paulo Coelho

Idő

Érdekes dolog az idő múlása. Egy hónappal ezelött annyi mindent tekintettem távoli dolognak, amik már itt vannak a nyakamon. Ezértis nem írok olyan sűrűn. Annyi minden történik velem. A idő csak úgy rohan, és eltűnik míg én itt maradok, és sehol sem tartok még.A napok teltek, és így április elején döbbenünk rá, hogy mindjárt itt a 23-a... Ilyenkor jönnek létre az alkuk, a cserélgetések. "Nekem megvannak a tételek, odaadom, gépelt be!", vagy "Ittvan XY tétel, kellene még XY tétel, mert az nincs meg..". Örülök, hogy észbe kaptam, mert még viszonylag időben vagyok.. De sajnos Áprilissal nincs vége a vizsgáknak. Dehogyis, sanyargassuk egy kicsit a diákokat. Majd Májusban.. De arra, majd akkor gondolunk. Most Élvezzük azt a csöppnyi időt ami még hátra van!

Azt mondják az idő gyógyít. Nem hiszek ebben. Az idő ront inkább mint gyógyít, szerelmet gyűlöletbe, vidámságot szomorúságba taszít. Ezért kell értékelni az élet apró örömeit. Akár egy virágszálról beszélünk, akár egy vidám mosolyról, egy kis szeretetről, vagy akár egy virágról virágra szálló méhecskéről beszélünk. Ezekben a pillanatokban, mikor felismerjük  a mozdulatok rejtelmeit; akár ez emberét, akár egy élőlényét; a világ megváltozik. Ha csak egy pillanatra is, de így van.

Az idei tavasz kicsit többet hozott az életembe, mint a tavalyi. Barátságot, vidámságot, talán majd szerelmet is, de sajnos haragot is. Az ember bárhogy igyekszik, bárhogy töri magát, olyan mindig lesz, hogy valakinek nem tetszik amit cselekszünk, nem lehet megbántás nélkül véghezvinni akár egy apró dolgot is. Akármilyen lehetetlen, próbálkozni lehet, sőt kötelező! (:
Reménykedem benne, hogy ez után a gyönyörű tavasz után egy még gyönyörűbb nyár jön mindenki számára, tehát élvezzétek a tavaszt, újuljatok meg, ahogy én tettem, és vegyétek észre az élet apró örömeit.
Tudjátok?: Egyszer fent, másszor lent.

De kiút mindig van.